Egy kis néznivaló: http://www.youtube.com/watch?v=MPtPag7U_dY
SALSA
A salsa elsősorban latin alapokra építkező zenei stílus, amelynek fő jellegzetessége a karibi ritmus. Eredetileg nem volt egységes zenei műfaj, sok dél-amerikai stílusból alakult ki, amelyben a csacsacsa, a mambó, és a szving is megtalálható volt. Az 1970-es években született, a kubai, puerto rico-i és más, latin gyökerekkel rendelkező bevándorlóknak volt köszönhető. A salsa elnevezés is tőlük ered, a szó jelentése:szósz
A Salsa nevének valódi jelentéstartalma mára elhomályosult. A köztudatban a tánc elnevezéseként él, pedig eredetileg a Salsa azt a rendkívül összetett, sokrétű zenei stílust jelentette, melynek kialakulása a XVI. századra nyúlik vissza. Arra az időszakra, mikor megkezdődött az afrikai feketék (szklávék) behurcolása Latin-amerikába.
A szklávék a rabságban is megőrizték és gyakorolták rítusaikat, vallási - mágikus szertartásaikat. Népdalaiknak két alapformája volt: a vallási és a világi dalok, melyek témája a közösség múltjából és jelenéből építkezett. Hangszereiket hím- és nőneműnek tekintették, s tisztelték testüket, lelküket. Legjellemzőbb és legfontosabb zeneszerszámuk a dob volt, annak az életszemléletnek képviselője, melyet őseik földjén hagytak. A mindennapi kínok közepette a dobszóból merítettek erőt a túléléshez, a megújuláshoz.
Az idők során a kubai zenébe beépült a spanyol vándorok vásári éneke, melyet a szklávék átvettek és átültettek saját gondolkodás- és kifejezésmódjukra. Nagy szerepet játszott a zene alakulásában az 1791-ben St. Domingue szigetén (mai Haiti területe) kitört rabszolgafelkelés is. A forradalom elől menekülő franciákkal együtt a nyugat-európai zene is beszivárgott az országba, mely aztán belopta magát a kubai népzenébe és kreolosodott. Így keletkezett több új ritmus is, például a bolero, a contradanza és a guajira.
Az első világháború idején jutott el a városokba a himnuszként tisztelt, gúnyos tiszteletlen hangvételű son, mely a sziget feketék alkotta keleti részéből terjedt, s mely a fejlődés egy új impulzusává vált az egész kontinens tánczenéjében. A 30-as évekre annyira megnőtt népszerűsége, hogy minden kubai dalt befolyása alá vont. Így alakult ki a guajira-son, melyet először egy munkás, Joseíto Fernández komponált. Világhírűvé vált dalának címe "Guajira Guántanamera" volt.
A '20-as években az USA-ból a szigetre látogató fekete zenészek hatására a jazz ritmusvilága is keveredett a kubai zenével, ami többek között a Mambo és a Cha-cha-cha születését eredményezte.
Amit ma Salsaként ismerünk, az a konfliktusokkal teli '60-as években született. Ebben az időszakban rengeteg kubai és puerto ricói emigráns érkezett New Yorkba, ahol a társadalom kitaszított és kizsákmányolt rétegévé váltak, ám igyekeztek megőrizni hagyományaikat, kultúrájukat. Az ő közösségük alkotta "Spanish Harlem"-et, vagy ahogy ők nevezték, "El Barrio"-t. Dalaik a közösség sajátos küzdelmeiről, nyomoráról, problémáiról szóltak. A Beatles-mánia elhatalmasodásával és a popzene fellendülésével a karib zene egy időre háttérbe szorult, ám a '60-as évek végére új hangzások és ötletek fejlődtek ki, melyet a latinók és más bevándorlók is átvettek, s ötvözték a kubai és fekete zenével, a rockzenével, valamint a karib és afrikai folklórral. További újítás volt, hogy olyan hangszereket (például elektromos keyboard) is felvettek, melyek eltértek a karib hagyományoktól, így a zene elvesztette eredeti tisztaságát, viszont egy durva, lázadó, lüktető hangzást kapott.
A stílus az Egyesült Államokban alakult ki, innen meghódította a déli államokat is, mint Dominika, Kuba, Puerto Rico, Venezuela, Mexikó. A '80-as években terjedt el Európában, és Ázsiában is. A kései '80-as években a stílust ötvözték, így alakult ki a latin-rap műfaja, melybe már újabb, haladóbb hangzást megteremtő hangszereket is bevontak.
1997. szeptember 10-én dokumentumfilmet mutattak be "Yo Soy, Del Son A La Salsa" (Én, A Son-tól a Salsáig) címmel a Salsa zene történetéről, a neves előadók közreműködésével.
Ritmikai képét 4/4-es ütemek alkotják, ezek rendszerint ismétlődnek a zeneni témákkal kapcsolatban. Szokatlanul gyors és rohanó, így nem ritka a 180 bpm érték körüli tempó sem. A ritmusba tipikus hangszerek vegyülnek. Legtöbb esetben díszítő elemként vannak jelen, megteremtve ezzel a speciális ritmusmenetet, mely egyértelműen a salsa műfajára jellemző. Ez a ritmikai kép régebben nyugat afrikai régiók népzenei motívuma volt, innen került át dél-amerikai területekre, ahol a salsa kialakulásával egyidejűleg kristályosodott ki.
Létezik: kubai salsa.Los Angelesi salsa,Puerto ricoi salsa,New yorki salsa,stb...
Nézd csak:
www.youtube.com/watch?v=MPtPag7U_dY